Nyelves dob: hogyan lett gázpalackból hangszer, és hogyan szól?

Blog › Hangtálak és hangszerek

2026. 09. 22. · Puszta Richárd

Egy vadonatúj, soha meg nem töltött propángázpalack volt az alapanyag. Dennis Havlena, aki Észak-Michiganben, a Mackinac-szoros mellett évtizedek óta épített házilag népi hangszereket, 2007 februárjában nyolc nyelvet fűrészelt a palack aljába, körbe rendezve. Aztán fémfűrészlappal lassan hosszabbította a vágásokat, amíg az elektromos hangolókészülék minden nyelvet a helyén nem talált. Ez a gázpalackdob lett a mai acél nyelves dob mintája.

Azért fogott hozzá, mert beleszeretett egy kézzel játszott svájci acél hangszer, a berni PANArt műhelyben készülő Hang zenéjébe. Svájcból azonban nem tudott hozzájutni. A műhely 2006-ban felmondta a szerződést a forgalmazóival, és ettől kezdve csak közvetlenül adta el a hangszert. A gázpalackból vágott dob a hank drum nevet kapta, a Hang és az angol tank, azaz tartály szóból. A nevet a Hang rajongóinak internetes fórumán egy hozzászóló javasolta.

Havlena később azt is feljegyezte, hogy egy Hang az eBay internetes árverésén közel tízezer dollárért kelt el, és ennyiből, írta, több mint háromszáz gázpalackdob jönne ki. (A PANArt 2001-ben még háromszáz euróért árulta.) Azt viszont nem értette, miért szól hamisan a leírása alapján épített dobok közül nem egy, és bántotta, hogy ez rossz hírét kelti a találmányának. Szerinte aki gitárt hangolni tud, ezt a dobot is be tudja hangolni, csak türelem kell hozzá. A szép hang tehát a türelmes, pontos hangoláson múlik, nem a drága anyagon.

Mi a nyelves dob, és miért hívják így?

A nyelves dob üreges fém- vagy fatest, amelybe U alakú bemetszésekkel nyelveket alakítanak ki, innen a neve. A nyelv egyik végén a testhez kapcsolódik, a másik vége szabad, és ütésre rugóként rezeg. Minden nyelv egyetlen hangot ad, amelyet a test belsejében lévő levegő felerősít. Angolul tongue drum, vagyis nyelvdob a neve. Az acélból készültet tank drum, azaz tartálydob néven is emlegetik, a gázpalackból vágott korai példányok emlékére.

Fémtartályba vágott nyelvekkel mások is kísérleteztek. A maine-i Jim Doble régi propántartályokból készít mélyen, kongva szóló, játszótérre szánt „bálnadobokat”. Havlena a dominikai Fellé Vega héliumpalackból vágott tambiróját is utánépítette, és maga írta róla, hogy nem az ő ötlete. A michigani barkácsoló újítása a Hanghoz hasonló, körbe rendezett hangsor volt, és az, hogy az építés leírását bárkinek közzétette.

Dobnak hívjuk, pedig nincs bőre. A sámándob vagy az afrikai djembe kifeszített bőre rezeg, ezen a hangszeren maga a fém vagy a fa. Az acéldob alján nyílás van, a MEINL hangszergyártó leírása szerint ettől cseng le olyan hosszan a hang.

A nyelv hangját a hossza és a vastagsága szabja meg, és a hossz sokat számít: a kétszer olyan hosszú nyelv két oktávval mélyebben szól. Az oktáv a dó és a felső dó távolsága. A michigani barkácsoló a nyelveket először kicsit rövidebbre vágta a kelleténél, majd lassan hosszabbította a vágásokat, és meglepődött, milyen gyorsan mélyül a hang. Felfelé hangolni sokkal fáradságosabb, mert ilyenkor a nyelv széléről kell fémet lereszelni, hogy a nyelv könnyebb legyen, és gyorsabban rezegjen.

Az azték teponaztli, a fából vájt kéthangú dob

A nyelves dobnak fából vájt elődei is voltak, a réselt dobok, vagyis tetejükön réssel ellátott, kivájt farönkök. Az egyik legismertebb az azték teponaztli. Egyetlen rönkből faragták, a közepét kivájták, a tetejébe H alakú vágást metszettek, így két nyelv állt egymással szemben, és mindkettő más hangot adott. Az üregbe alul nyílás vezetett. Francisco Javier Clavijero, a Mexikóból kiutasított jezsuita, 1780-ban Itáliában kiadott könyvében így írja le a hangszert.

„Úgy szólaltatják meg, hogy a két rés közötti részt két pálcikával ütik, amelyek a mi dobverőinkhez hasonlók, de a végüket többnyire ulével, vagyis rugalmas mézgával vonják be, hogy lágyabb legyen a hangja. […] A hangja búskomor, és a legnagyobbaké olyan erős, hogy két, sőt több mérföldnyire is elhallatszik.”

— Francesco Saverio Clavigero (Francisco Javier Clavijero): Az ősi Mexikó története, VII. könyv, 1780 (saját fordítás az olasz eredetiből)

Az ule az aztékok olli szavából ered, és a fák tejnedvéből nyert természetes gumit jelenti. A gumifejű verő tehát nem mai ötlet. A verő azték neve, az olmaitl, „gumikezet” jelent. Az aztékok a teponaztlit a földre száműzött istennek tartották.

A mexikóvárosi Nemzeti Antropológiai Múzeum három legnevezetesebb teponaztliját mexikói kutatók vizsgálták meg, az eredményeiket 2019-ben közölték. Egy hétfői napon, amikor a múzeum zárva tartott, kiemelték a dobokat a vitrinből, és egy ütőhangszeres közepesen puha verőkkel sorra megszólaltatta őket. Kiderült, hogy mindhárom rózsafából, a Dalbergia nemzetség valamelyik fajából készült, nem dióból és szapodillafából, ahogy korábban hitték. A három dobon a két nyelv hangköze a nagytercnél (dó–mi) kicsit szűkebbtől a kvintnél (dó–szó) kicsit tágabbig terjedt. Ha a dob az asztalon feküdt, és az alsó nyílása zárva maradt, a hang kissé rövidebb lett, de erősebb. Az egyik nyelv megütésekor halkan a másik is megszólalt.

A németországi Feeltone-műhely alapítója, Ingo Böhme 1982 óta készít réselt dobokat, főként padukfából. A padukfa a rózsafák rokona, mindkettő a pillangósvirágúak, a bab és a borsó családjába tartozik. A kézzel készülő szoprán réselt dob 60 centis, ölbe vagy asztalra tehető. Az egyméteres tenor dobot a leírása szerint különösen gyerekeknek szánták. A basszus réselt dob 120 centis és 29 kilós. A nagy tenor és basszus dobra a műhely szerint ketten is ráülhetnek, a két végére, ahol nincs nyelv, és így dobolhatnak együtt. A nyelvekre viszont senki ne üljön, mert eltörhetnek.

Handpan vagy nyelves dob: mi a különbség?

A Hang története 1999 őszén kezdődött Bernben. Reto Weber svájci ütőhangszeres a PANArt műhelyébe vitte javítani a steelpanját, a trinidadi, olajoshordóból kalapált acéldobot. Közben megmutatta a ghatamját is, egy dél-indiai agyagkorsót, amelyen kézzel dobolnak, és megkérdezte, lehetne-e ilyet fémből, törhetetlenül, néhány hanggal készíteni. A műhely két hangolója, Felix Rohner és Sabina Schärer, még a beszélgetés alatt összeillesztett két domború fémhéjat. Ebből a kezdeményből lett a Hang. 2000-ben Münchenben már bemutatták, 2001 márciusában a frankfurti hangszervásáron meg is lehetett venni.

A név berni németül kezet jelent. 2008-ban a Hang nevet védjegyként oltalmazták, hogy ne váljon köznévvé. A más műhelyekben készülő hasonló hangszereket handpannek hívják, a kéz (hand) és a steelpan szóból. A szó 2007-ben bukkant fel először, az amerikai Pantheon Steel honlapján, a cég készülő, a Hang helyett kínált hangszerének leírásában. Ebből lett később a Halo.

A különbség a hangok születésében van. A handpan két domború acélhéjból áll, és a hangjait a fémbe kalapált, hangolt mezők, a hangmezők adják. Két amerikai fizikus, Andrew Morrison és Thomas Rossing, a Hangot vizsgálva azt találta, hogy minden hangmezőben három hangolt hang szól, 1:2:3 arányban: az alaphang, a felső oktávja és afölött egy kvinttel még egy. A középső mély hang a test belsejének levegőjével együtt zeng, és ölben játszva a térdek távolságával ez az üregzengés, vele a basszus is hangolható.

A nyelves dob nyelve ezzel szemben kivágott fémcsík. Egy egyszerű, egyenletes csík következő rezgése elméletben nagyjából 6,3-szorosa az alaphangnak, akárcsak a hangvilla ágainál, és ez a magas csengés nem illik bele a hangba. Egy hangvillán mérve puha ütésre szinte csak az alaphang szól, kicsit erősebb ütésre viszont ez a csengés is előjön, ezért ütik a hangvillát puha gumikalapáccsal. A Hluru is puha fejű verőt ajánl a nyelves dobhoz.

A középre tett mély hanggal Havlena is próbálkozott a gázpalackon, a Hang módjára, de ott a többi nyelvet megzavarta, ezért végül a két legmagasabb hang közé költöztette.

Ötfokú, dúr és moll hangolás

A dobon csak azok a hangok vannak, amelyeket a készítője kiválasztott, és ezek mind ugyanabba a hangsorba tartoznak. Sok dob ötfokú, más néven pentaton sorra épül, amelyből hiányzik a félhang, a hangsor legkisebb lépése, ezért a hangjai szinte bármilyen sorrendben összecsengenek. Ezen alapul a Koshi csengők közül a Víz és a Tűz hangja is.

A dúr és a moll ötfokú sor ugyanabból az öt hangból is állhat. A C-dúr pentaton (c, d, e, g, a) és az a-moll pentaton (a, c, d, e, g) ugyanaz az öt hang, csak más a kezdő- és a záróhang. A legtöbb fül ettől hallja derűsebbnek vagy borongósabbnak a dallamot. Vásárláskor így többet mond a dob hangja, mint a hangnem neve.

Vannak teljes dúr skálára hangolt dobok is. A 14 hangos, C-dúr hangolású acéldob a C-dúr skála minden hangját tartalmazza. Ezen több dal elfér, cserébe néhány hangpár, például az e és az f, együtt megütve kevésbé simán cseng össze.

A francia Zenko dobok elemsorozata ugyanazt a négy nevet viseli, mint a Koshi csengők: Ignis, Aria, Aqua és Terra. Az Ignis nyolc nyelve a g, a, h és d hangot adja, az Aria az e, a, h és c hangot (a termékleírás angol B betűje a magyar h). Ugyanezek a hangnevek szólnak a Koshi Tűz és Levegő csengőjén. A Zenko 432-es hangolású változata ugyanahhoz a hangolóhanghoz igazodik, mint a Koshik, így a dob és a csengő együtt is megszólaltatható.

Hogyan játsszon a nyelves dobon?

Tegye a dobot az ölébe vagy egy asztalra, puha alátétre. A gázpalackdob készítője egyszer betonra állította a dobját, és a mély hangok elfojtva szóltak. Úgy vélte, a rezgés a kőbe vezetődött el, ahogy a hegedűn a hangfogó tompítja a hangot. Ölben, szőnyegen és füvön nem tapasztalt ilyet.

Játszhat ujjal vagy ütővel. Ujjbeggyel halkabb, közelibb a hang, a verőkkel erősebb, ahogy a levendulaszínű, 14 hangos dob és a kilenchangos hibrid hangszer leírásában is áll. A megütés módja legalább ennyit számít.

„Sokkal szebb hangot kap, ha nagyon gyorsan üt, és az ujját egy pillanatra sem hagyja a nyelven. Úgy koppintson rá, mintha azt próbálná, forró-e a tűzhely főzőlapja.”

— Dennis Havlena, a hank drum építési leírása a honlapján (saját fordítás)

A helyet is meg kell találni. Havlena a saját gázpalackdobjához azt ajánlotta, hogy a magas hangokat nagyjából a nyelv tövétől számított harmadánál üsse meg, ne a csúcsán. Gyári dobhoz a HAPI amerikai dobkészítő azt ajánlja, hogy egyetlen ujj párnájával üsse a nyelv felső részének közepét, és hagyja visszapattanni az ujját. A verőt fogja lazán, és szinte csak ejtse rá a nyelvre. A gyűrűt vegye le, és a körmét tartsa röviden, mert a Hluru szerint az egyik karcol, a másik kattog.

A Feeltone réselt dobjain a nyelvek a legmélyebbtől a legmagasabbig felváltva, hol a bal, hol a jobb oldalon követik egymást, így a skála két kézzel, felváltva játszható. Kezdésnek játssza végig a hangokat alulról felfelé, és hagyja mindegyiket elcsengeni.

A dobokhoz gyakran számozott kottát adnak, ebben az egyes a dó, a kettes a ré, és így tovább. Számokkal kottát írni már 1677-ben javasolt egy francia szerzetes, Jean-Jacques Souhaitty. Amikor a később híres filozófus, Jean-Jacques Rousseau 1742-ben a saját számozott kottájával a párizsi Tudományos Akadémia elé állt, a bírálók éppen erre hivatkoztak. A Vallomásokban maga írta meg, hogy a három bíráló közül egy sem értett annyira a zenéhez, hogy a tervét megítélhesse. Bókokkal teli igazolást kapott, de kiolvasható volt belőle, hogy a rendszerét sem újnak, sem hasznosnak nem tartják. A számozott kotta mégis túlélte őket. A 20. század elején Japánon át Kínába jutott, ahol csienpu, azaz egyszerűsített kotta néven ma is széles körben használják.

Melyik nyelves dobot válassza?

A méret a hangmagasságot is eldönti, mert a nagyobb testen hosszabb nyelvek férnek el. A 7,6 centis lila MEINL zsebdob legmélyebb hangja az A5, a 26 centis utazó dobé az A3, két oktávval mélyebb. A betű a hang neve, a szám azt mutatja, melyik oktávban szól. Az A4 a zenekarok hangolóhangja, a normál a, 440 hertz, vagyis másodpercenként 440 rezgés.

A zsebdob hat hangja (a, h, cisz, e, fisz és a felső a) csilingelő magasságban szól. Az arany színű, 7,5 centis Hluru mini dob ugyanezeket a hangokat adja. A MEINL zsebdobjaiból hármat egy háromhelyes tartóban egymás mellé is állíthat. A kicsiket és a nagyokat a nyelves dobok között egy helyen látja.

Nyolc hangon egy rövid dallam elfér, a 15 hangos, 36 centis dob viszont két teljes oktávot fog át. Aki a handpan hangjára vágyik, a hibridek között is keresgélhet. A tizenöt hangos, 40 centis hibrid beépített hangszedővel erősítőre is köthető.

A Zenko Ignis 440 és 432 hertzes változatban is kapható, és ha zongorával vagy gitárral játszana együtt, a 440-eset válassza, mert a 432-es hangolás mellettük kissé hamisnak hat.

Az acél és a fa ápolása

Nem minden acél nyelves dob rozsdamentes. Sok dob felületét festék vagy fémbevonat védi, és a Hluru útmutatója szerint a nedvesség, sőt a kéz verejtéke is rozsdát okozhat. Játék után törölje át puha, enyhén nyirkos kendővel, aztán szárítsa meg alaposan. Tisztítószert és alkoholos törlőkendőt ne használjon, súrolót és acélgyapotot se. A Hluru azt is javasolja, hogy a felületet időnként vékony olajréteggel védje. Tárolja száraz, jól szellőző helyen, tűző naptól távol.

A fa réselt dob a levegő páratartalmára érzékeny. A Feeltone tenor és basszus dobjához páratartalom-mérő is jár, a felületüket természetes keményviasz-olaj védi. A műhely a fát akár négy évig szárítja a szabad levegőn, mert az ipari szárítású fa a fűtött, száraz levegőben könnyen megreped. Télen azt tanácsolják, hogy padlófűtésnél tegyen szőnyeget a dob alá, és akasszon vizes edényt a radiátorra.

Mire figyeljen?

• Kisgyerek: csak felnőtt mellett játsszon a dobbal. Az apró, leválasztható részek, például a szilikontalp, a hibrid alján lévő gumidugó vagy az ujjverő, fulladásveszélyesek lehetnek. Az uniós játékbiztonsági irányelv éppen ezért írja elő, hogy a három év alattiaknak szánt játékok részei ne legyenek lenyelhetők vagy belélegezhetők.
• Fa dob: a nyelvekre ne üljön, ne üsse őket túl erősen, és ne szorítson semmit a nyelvek közé, mert a gyártó szerint ettől a nyelv eltörhet vagy szilánkosra repedhet. Az ujját se dugja a résekbe vagy a nyílásokba, mert beszorulhat. A kiálló szálkát azonnal távolítsa el.
• Hallás: erős ütésnél tartsa távolabb a fülét a dobtól, és a gyerek se hajoljon rá játék közben. A hangszedős hibridet az erősítőn halkan kezdje.
• Nedvesség és hő: esőben és nyirkos helyen ne hagyja a dobot, radiátor vagy kályha mellé se tegye.
• Súly: a 17 kilós tenor és a 29 kilós basszus réselt dobot ketten emeljék, és sík, stabil padlóra tegyék. A kisebb acéldob se álljon az asztal szélén, mert leeshet.
• Házi barkácsolás: használt gázpalackból ne próbáljon dobot vágni. Havlena is nyomatékosan figyelmeztetett, hogy a használt palackban gáz maradhat, és felrobbanhat.

Rokonok és utódok

A kalimba fémnyelveit is egyik végükön fogják le, a másik végük szabad, és hüvelykujjal pengetik őket.

A gázpalackdobnak utódai is lettek. A kaliforniai HAPI alapítói egy Hang megvásárlása után Havlena kísérleteiből indultak ki, és 2008-ban már saját nyelves dobot árultak. A michigani barkácsoló később maga is szerzett egy Halót a Pantheon Steeltől, és lelkesen ajánlotta. Vásárlás előtt hallgassa meg a dob hangját, akár felvételen, mert a pontos hangolás többet ér a drága anyagnál.

A régi fadobok sem tűntek el. Rodney Gallop brit népzenekutató az 1930-as évek végén három, a spanyol hódítás előtti teponaztlit talált, amelyeken mexikói falvakban még játszottak. Az egyiknek a falubeliek állandóan kötelet kötöttek a nyakára, „nehogy elrepüljön”. A tepoztláni szent dobot, amelyet Gallop le is fényképezett, ma is titkos helyen őrzik a városban, és a Mexicolore szerint évente kétszer, a nagy közösségi ünnepeken megszólal.

További cikkek

• Öt valódi tanmese a türelemről: szerzetesek és remeték történetei
• Hangtál: honnan jön, miért énekel, és hogyan szólaltassa meg?
• Koshi csengő: a négy elem hangja egy bambuszhengerben
• Angyalhárfa: a húr nélküli hárfa, amely mindig összecseng
• Kalimba: honnan jön a hüvelykujjzongora, és hogyan játsszon rajta?
• Sámándob: a keretes dob története, készítése és hangja