· Puszta Richárd

A balta előbb jutott le a völgybe, mint a gazdája. 1991. szeptember 19-én két német turista, Erika és Helmut Simon, az Ötztali-Alpokban, 3210 méter magasan egy jégből kiálló holttestre bukkant. Eleinte hegymászóbalesetre gondoltak. A holttest kiszabadítását a rossz idő félbeszakította, és elsőre csak egyetlen tárgyat vittek le a völgybe: a halott baltáját. Hogy a pengéje bronz-e vagy vörösréz, akkor még senki sem tudta.
Formája a korai bronzkor baltáira hasonlított, ezért Konrad Spindler, az innsbrucki egyetem őskorkutatója, legalább négyezer évesre becsülte a leletet. Két laboratórium radiokarbonos kormeghatározása aztán 5300 évet adott. A penge elemzése ezzel összhangban azt mutatta, hogy nem bronzból, hanem 99,7 százalékos, szinte színtiszta vörösrézből készült. Ötzi, ahogy azóta hívják, a rézkorban élt. A balta nyele tiszafa, a pengét nyírfakátrány és bőrszíj rögzíti. A rezét Dél-Toszkánában bányászták. A bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum szerint ez az egyetlen épen megmaradt ilyen balta a világon.
A balta formája félrevezetett, az anyaga viszont igazat mondott, és ezen több mint ezer év múlt. A vörösréz, a sárgaréz és a bronz különbsége tehát nem szőrszálhasogatás. Ugyanez a három fém szól a hangtálakban, és ebből készül a füstölőtartó is. Aki ismeri a három arcot, a saját tárgyait is jobban érti. Tudja, miért zeng az egyik, és miért sötétedik a másik.
Mi a vörösréz, és honnan kapta a nevét?
A vörösréz maga a tiszta, ötvözetlen réz, a 29-es rendszámú kémiai elem. A magyar nyelv a színéről különbözteti meg a sárgaréztől, és jogosan, mert frissen csiszolva ez a vöröses, narancsos fény csak az övé. Puha, jól kalapálható fém, a hőt és az áramot kiválóan vezeti. Olvadáspontja 1085 fok.
A neve egy szigetet őriz. A rómaiak a rezet és a bronzot egyaránt aes-nek hívták, a ciprusi fémet aes Cypriumnak, és ebből rövidült a cuprum. Innen ered a réz vegyjele, a Cu, és innen az angol copper meg a német Kupfer is. Idősebb Plinius, a római természettudós úgy tudta, hogy a rezet Cipruson fedezték fel először.
Az ember korán megismerte a rezet. A bolzanói múzeum szerint ez volt az első fém, amelyből fegyvert és szerszámot készítettek, és Kr. e. 3000 körül a rangos férfiaknak rézbaltájuk volt, amelyet gyakran velük együtt temettek el. A réz olykor tiszta fémként, termésrézként is előkerül a földből. A Mátrában, Recsken 1849-ben a felszínen találtak termésrezet, a Lahóca-hegyen pedig 1979-ig bányászták az ércet.
A rezet sokan a bőrükön is viselik. Vörösrézből készülnek a réz karkötők is, és a vörösréz karkötő hatezer éves történetét külön is elmeséltük.
A vörösréz a szent tárgyak anyaga is. A tízcentis fekvő Buddhánk Ó-Delhi műhelyeiből érkezik. Rézből formázták kézzel, türkiz színű howlitkő berakással, és a felülete bronzos. A himalájai szobrászatra régóta nagy hatással vannak a Katmandu-völgy newar öntőmesterei, akik istenszobraikat szinte kizárólag csaknem tiszta rézből öntik, és a kész szobrot szinte mindig bearanyozzák. Pedig a tiszta réz makacs anyag. Olvadva nehezen folyik, és sok gáz szabadul fel belőle, ezért nyugaton ritkán öntik.
Patan régi buddhista negyedeiben a látogató megérzi az égő méhviasz szagát, és hallja a vésők, kalapácsok kopogását. A mester viaszból mintázza meg az alakot, agyagköpenyt formál köré, kiolvasztja a viaszt, és a helyére önti az izzó fémet. Ezt hívják viaszveszejtéses öntésnek.
Sárgaréz: a réz, amely aranynak látszik
A zenekar rézfúvósai jobbára sárgarézből vannak, csak a nyelv hívja őket egyszerűen réznek. A sárgaréz a réz és a cink ötvözete. Frissen csiszolva sárga, olykor vöröses árnyalatú, és messziről könnyű aranynak nézni; sok gyertyatartó is készül belőle.
Az aranyszínű ötvözet a legendákba is bekerült. Platón az Atlantiszról szóló leírásában egy fémet emleget, az oreikhalkoszt, amely az akkori fémek közül az aranyat kivéve a legbecsesebb volt. A királyi szigetet gyűrűkben övező falakat szerinte háromféle fém borította:
„A legkülső gyűrű körül lévő fal egész kerületét mint valami kenőccsel, bronzzal vonták be, a legbelsőt olvasztott ónnal, végül a fellegvár körüli falat oreikhalkosszal, amelynek tűzszerű fénye van.”
— Platón: Kritiasz (Kövendi Dénes fordítása)
A legendás fém kilétét senki sem ismeri. A görög név jelentése „hegyi réz”, a rómaiak viszont orichalcumnak, gyakran aurichalcumnak, vagyis „aranyréznek” írták, és ezen a néven vertek pénzt réz és cink ötvözetéből. Augustus Kr. e. 23 körüli pénzreformja után ebből készült a sestertius és a dupondius, a kisebb értékű as pedig Plinius szerint ciprusi vörösrézből. Egy sárgaréz dupondius két vörösréz ast ért, és a kettőt leginkább a színük különböztette meg. A sárgaréz legalább a nevében bevallja, hogy réz.
Apró, öntött tárgyban is jól mutat. Kézi öntésű sárgarézből van a mindössze háromcentis ülő Ganésa, amely Nepálban készül. Ganésa az elefántfejű hindu isten, a kezdetek istene, akihez a hagyomány szerint minden nagyobb vállalkozás előtt fohászkodnak.
És hogy Platón se maradjon ki: van egy Atlantis nevű ingánk, a teste sárgaréz, a felülete rézbevonatú. Az ingát a népi hagyomány keresésre és kérdezésre használja. A villás vesszővel Európában a késő középkor óta keresnek vizet és ércet, és szinte azóta vitatják; az inga ilyen használata jóval újabb.
Bronz: a réz, amely megtanult zengeni
Ha Magyarországon délben megszólal a harang, bronz beszél. III. Callixtus pápa 1456 nyarán elrendelte, hogy a templomokban naponta, délutánonként harangozzanak, és a hívek imádkozzanak a törökkel harcolókért. Néhány héttel később megjött a nándorfehérvári győzelem híre, és a harangszó a győzelem emléke lett. A déli harangszót 1500-ban VI. Sándor pápa tette általánossá. A harangok anyaga általában bronz.
A bronz a réz és az ón ötvözete, és egy egész korszak, a bronzkor viseli a nevét. A réznél jóval keményebb, és jól önthető. Csiszolt felülete sárgás, a tárgyakon azonban gyakran barnás vagy zöldes patina takarja. Karkötőként is viselhető. Az öt Buddhát ábrázoló karkötő és az életfa-mintás mantrakarkötő is réz és ón ötvözetéből készült, kézzel megmunkált, oxidált, vagyis sötétített felülettel.
Igazi tehetsége a hang. A harangöntés régi aránya 78 százalék vörösréz és 22 százalék ón, nagyjából három és fél rész réz egy rész ónra. Az ón miatt a megütött fémben lassabban hal el a rezgés, így a bronz sokáig zeng; a harangöntők tapasztalata szerint minél több benne az ón, annál tovább. Ugyanilyen harangbronzból készültek a kínai gongok is.
Ennek ára van. A sok ónnal ötvözött bronz öntve törékeny, ezért Dél-India egyes műhelyeiben a magas óntartalmú bronztálat izzón kalapálják, majd hirtelen lehűtik. A bronz ebben épp fordítva viselkedik, mint az acél, mert a gyors hűtéstől nem rideg lesz, hanem megmunkálható.
Vörösréz vagy sárgaréz: így ismeri fel a különbséget
A három fém egy pillantásra:
| Fém | Miből áll? | Színe csiszolva | Nálunk például |
|---|---|---|---|
| Vörösréz | tiszta réz | vöröses, narancsos | életvirág-mintás réztál |
| Sárgaréz | réz és cink | sárga, olykor vöröses | kúpos füstölőégető |
| Bronz | réz és ón | sárgás, a tárgyakon gyakran barnás | öt Buddhát ábrázoló karkötő |
Egy régi tálról vagy szobrocskáról szerszám nélkül is sok kiderül, ha tudja, hová nézzen.
- Szín: Nappali fényben nézze meg a tárgy kopott élét vagy a talpát, ahol a kéz lekoptatta a felületet. A vörösréz vöröses-narancsos, a sárgaréz sárga, a bronz sárgás vagy barnás.
- Hang: Koppintson rá óvatosan egy fapálcával. A bronz sokáig cseng, a tiszta réz hangja hamarabb elhal.
- Súly: Ez árulja el a legkevesebbet, kézben a három fém nem különböztethető meg.
- Bevonat: A felület nem mindig mondja meg, mi van alatta. Az Atlantis-inga krómozott változata ezüstösen csillog, pedig a teste sárgaréz. A réz és ötvözetei nem mágnesesek, ezért ha a mágnes odatapad egy rézszínű tárgyhoz, vas vagy acél van a bevonat alatt. Ahol a bevonat lekopik, előbújik az alapfém.
Hangtál és tibeti csengő: réz vagy bronz?
A boltokban ugyanazt a tálat hol réz hangtálnak, hol bronz hangtálnak nevezik, és mindkettőben van igazság. A tálak pontos összetételét többnyire nem ismerjük; a szakirodalom jellemzően bronzötvözetnek írja le őket. A hagyomány szerint több fémből, akár hétből ötvözik őket. Hogy valóban léteznek-e hét- és tízfémes hangtálak, annak külön utánajártunk.
A hangot a fém mellett a forma adja. A nagyobb tál általában mélyebben szól, a vastagabb fal viszont feljebb hangolja, így két egyforma méretű tál is szólhat egészen másként. Vásárláskor ezért érdemes a hangot meghallgatni, és sokat segít, ha előbb végiggondolja, mire figyeljen hangtálvásárláskor. Ha vizet tölt a tálba, mélyebb lesz a hangja, és dörzsölésre apró hullámok futnak a víz felszínén. Erősebb dörzsölésre cseppek is felpattannak.
A víz játékát a kínai szökőtál viszi a legmesszebbre. Ha a 39 centis tál füleit nedves tenyérrel dörzsöli, a tál zengeni kezd, a víz felszíne fodrozódik, végül apró sugarakban felszökik.
A saját tálaink anyagát a termékadatlap mondja meg. A réz hangtálak között van kézi megmunkálású sárgaréz, mint a 19 centis nagy kézműves hangtál, és kézzel kalapált rézötvözet, mint a lótuszvirágos díszített tál. A nagy fekete kalapált hangtál réz-bronz ötvözetből készült, sötét patinával.
A tibeti csengők
A tingsha csengő valójában két kis cintányér, bőrszíjjal összekötve. Összeütve magas, hosszan csengő hangot ad, és többnyire bronzötvözetből készül, a mi nepáli párjaink zöme azonban sárgaréz. A drilbu nyeles kézi csengő, a vajra párja. A szertartáson a csengőt bal kézben tartják, a vajrát a jobban, és a kettő együtt a bölcsesség és az együttérzés egységét jelképezi.
A mi kézi csengőink ezeknél egyszerűbb darabok. Ilyen az OM-jeles rézcsengő és egy hat és fél centis, életvirág-mintás sárgaréz csengő. Egy csendes negyedóra elejét és végét azonban ezek is szépen jelzik.
Miért zöldül a régi réz, és mi a patina?
A Szabadság-szobor 1886-ban, amikor elkészült, barna volt, olyan, mint egy amerikai egycentes. Két és fél milliméteres rézborítása nagyjából harminc év alatt zöldült ki teljesen. Kicsiben ugyanez történik a rézzel és az ötvözeteivel. Előbb sötétedik, barnul vagy feketedik, aztán évek alatt, nedves levegőn zöld vagy kékeszöld réteg nő rá. Ez a patina, régi magyar nevén nemesrozsda, amelyet sokan zöldrozsdának mondanak.
A vas rozsdájával szemben a stabil patina nem eszi a fémet, hanem védi, ezért a restaurátorok nem távolítják el. A művész a hatásért patinázza mesterségesen a fémet, a hamisító az öregítésért. A mi tárgyainkon nincs titkolnivaló. Az antik réztál antikolt felületű, vagyis szándékosan öregített, és a fekete kalapált hangtálak is sötét patinával készülnek. Ezeken a patina a díszítés része.
A folt más tészta. Egy csepp ecet vagy akár egy ujjlenyomat is sötét vagy zöld foltot hagyhat a fényes rézen. Ez már nem patina, hanem a felület sérülése, és ha egyszer beleivódott, polírozás nélkül alig tűnik el.
Füstölőtartó és gyantaégető: fém a parázs alatt
Egy füstölőtartótól nem sokat kérünk: tartsa meg biztonságosan azt, ami parázslik. Erre jó a fém, mert nem ég el. A hőt viszont vezeti, a réz kiválóan, így maga az égető is átforrósodik. Ezért van fa fogantyúja a keresztmotívumos füstölőégetőnknek.
A pálcikás füstölőhöz olyan füstölőtartó való, amely stabilan áll, és felfogja a lehulló hamut és parazsat. Alá hőálló lap kerüljön, például kerámialap vagy fémtálca, és messze legyen a függönytől, a papírtól. A füstölőkalauzunk azt is leírja, melyik füstölőhöz milyen tartó illik.
A kúpos füstölőhöz egy kis tál is elég. Ilyen a sárgaréz kúpos füstölőégető, amely megtartja a kúpot, és szabadon engedi a füstöt. A gyanta más eset. A gyantát a rácsos tetőre teszik, alá faszén vagy elektromos melegítő kerül, és a gyanta lassan olvadva adja az illatát. Így működik a kézzel kovácsolt, szívcsakra jelével díszített sárgaréz gyantaégetőnk is, és több hasonló fémedény akad a hagyományos réz füstölőégetők között.
A tibeti oltárokon a felajánlás edénye is fém. A nyolc áldásos jellel vésett, nyolccentis áldozati tálunk rézből és sárgarézből készült, és füstölőt, vizet vagy illatos olajat is tarthat. Az oltárokon gyakran hét ilyen kis tál áll sorban, tiszta vízzel. A hagyomány szerint a gyakorló a vízben ivóvizet, lábmosó vizet, virágot, füstölőt, illatszert, ételt és zenét lát, a felajánlás pedig a fösvénység ellen, a nagylelkűség gyakorlására való.
Mire figyeljen?
Néhány egyszerű szabály a tárgyakat és Önt is óvja.
- Étel, ital: A hangtál és az oltárra szánt tál nem étkezési edény. A savas étel, például az ecet vagy a gyümölcslé rezet old ki a rézből és a sárgarézből, ezért ezekben ne tartson ennivalót. Ivóvízhez csak az erre készült rézedényt használja. A rézkulacsnak és a rézpohárnak is megvannak a maga szabályai, ezeket külön összegyűjtöttük.
- Tisztítás: A patinás vagy antikolt felületet ne polírozza, és ne dörzsölje savas szerrel vagy fémpolírozóval, mert ezek a vékony felületi réteget tartósan károsíthatják. Elég egy puha, száraz ruha vagy ecset; a lakkozott felületet se súrolja. Ha a csupasz, fényes rezet savas szerrel tisztítja, utána bő vízzel öblítse le, és törölje szárazra, különben zöld foltok jelenhetnek meg rajta.
- Kézbe vétel: Az ujjlenyomat a fényes fémen idővel foltot hagy. Ha egy tárgyat sokat fog, törölje át puha ruhával, mielőtt visszateszi a helyére.
- Hangtál: Ne ejtse le, és ne üsse fémtárggyal, mert megrepedhet. A vizes próbálkozás után öntse ki a vizet, és törölje szárazra a tálat, mert a tartós nedvesség a rézötvözeteken foltot és korróziót okoz.
- Füstölő- és gyantaégető: Tegye hőálló alátétre, éghető anyagtól távol. Soha ne hagyja felügyelet nélkül, és tartsa távol a gyerekektől, háziállatoktól. Használat közben ne fogja meg puszta kézzel a fémet, várja meg, amíg kihűl. A parázsló faszénből szén-monoxid szabadul fel. Ez színtelen, szagtalan, mérgező gáz, és zárt térben könnyen feldúsul. Faszenet csak jól szellőző helyiségben égessen, és használat közben is szellőztessen. Ha teheti, válasszon elektromos melegítőt, és ahol rendszeresen füstöl, ott hasznos egy szén-monoxid-érzékelő.
Tükörből medence
Mózes második könyve azt is leírja, miből készült a pusztai szentély mosdómedencéje, amelyben a papok a kezüket és a lábukat mosták:
„Megcsinálá a mosdómedenczét is rézből, és annak lábát is rézből, a szolgálattevő asszonyok tükreiből, a kik a gyülekezet sátorának nyílása előtt szolgáltak.”
— Mózes második könyve 38,8 (Károli Gáspár fordítása)
Az ókori Egyiptomban a tükör fényesre csiszolt réz- vagy bronzkorong volt. Ugyanaz a fém előbb arcokat mutatott, aztán a szentély szolgálatába állt. A réz azóta is így él velünk; ugyanabból a fémből lesz szerszám és oltártál, pénzérme és harang. Ha legközelebb kézbe vesz egy réztárgyat, nézze meg alaposan. A színe sokat elárul az anyagáról, a hangja az ötvözetéről.