· Puszta Richárd

Dógen huszonhét éves volt, amikor 1227-ben hazatért Kínából, ahol négy évig zen kolostorokban tanult. Egy rövid feljegyzése szerint otthon tanítványok kérték meg, hogy írjon nekik útmutatót az ülő meditációhoz. Meg is írta, de ez az első változat elveszett. A legrégebbi, saját kezével írt példány 1233-ból maradt ránk, ezt Japánban nemzeti kinccsé nyilvánították. A kézirat egy 1103 körül írt kínai útmutatót dolgoz át, amely az ülőhelyről csak annyit mondott, hogy csendes helyen vastag alátétet kell teríteni. Dógen erre az alátétre egy kerek párnát tesz, a mai meditációs párna egyik ősét. A japán zen szótó iskolájának kolostoraiban ma is használt, később átdolgozott változatban így szól ez a rész:
„Rendszerint egy vastag pokrócot terítünk arra a helyre, ahol leülünk, és erre egy kerek párnát helyezünk. Néha teljes, máskor fél lótuszülésben ülünk.”
— Dógen: Fukanzazengi (Általános javallatok a zen meditációhoz), Mák Andrea és Fábián Gábor fordítása angolból
A párnát nem Dógen találta ki, régebbi kínai feljegyzésekben már előfordul. Útközben kiderül, mi köze a zafuhoz egy mocsári növénynek, egy szegedi gyékényszéknek és az amerikai haditengerészet mentőmellényeinek.
Miért egy vízinövény nevét viseli a zafu?
A zen kolostorok kerek meditációs ülőpárnáját japánul zafunak hívják. A szó két írásjegyből áll. A za ülést jelent. A fu a gyékény, az a vízparti növény, amelynek barna, bársonyos buzogányát nálunk mindenki ismeri.
Ugyanez a jel áll a futon szó elején. Egy nagy japán szótár szerint a futon eredetileg gyékénylevélből font kerek ülést jelentett, illetve szövetbe burkolt kerek párnát, amelyet a gyékény buzogányának bolyhával tömtek. Ezen ültek meditációkor. A szótár legkorábbi japán példája a szóra éppen Dógen egyik 1243-ban írt mondata a párna helyéről. Hálófekhelyet csak később jelentett, erre a szótár első példája 1638-ból való. Közben az írásmódja is megváltozott, a gyékény jele helyére a szövet jele került.
Ülőkét nálunk is fontak gyékényből. A ma Szegedhez tartozó Tápén, ahol a 16. század óta szőtték eladásra a gyékényt, hordó alakút készítettek belőle. Ez volt a gyékényszék. Otthon nyári étkezéskor ültek rajta, a földön alváskor pedig fejaljnak használták. Szegeden a piaci árusok és az újságárusok ezen üldögéltek.
A zafu alá kerülő lapos, négyszögletes alátét a zabuton, a neve ülést és futont jelent. Japánban így hívják a hétköznapi padlópárnát is, amelyre a hagyományos szobákban leülnek. Ennek a szabványos mérete 59 × 63 centiméter. A meditációban arra való, hogy a két térd puhán és biztosan támaszkodjon rajta.
Három pont, amelyen a test nyugszik
Dógen 1243-ban a Zazengi című írásában pontosan leírta, hová kerüljön a párna. Ne az egész keresztbe tett láb alá, csak a hátsó fele alá, hogy a lábak az alátétre támaszkodjanak, a gerinc alja pedig a párnán nyugodjon. Hozzáteszi, hogy így ülnek a buddhák és a pátriárkák, amikor meditálnak. Carl Bielefeldt, aki könyvet írt Dógen meditációs útmutatóiról, úgy látja, hogy már ez a hivatkozás arra utal: a párnás ülés akkoriban nem volt az egyetlen, talán a legelterjedtebb szokás sem. A párnán ülve a törzs a térd fölé emelkedik, a medence enyhén előrebillen, és a derék megtartja finom ívét.
Keizan, aki 1325-ben halt meg, és akit a szótó iskola Dógen mellett második alapítójaként tisztel, a párna méretét is megadta. Az átmérője a régi japán hosszmértékkel egy saku és két szun legyen, ami mai mértékkel nagyjából 36 centiméter. A kék, kerek ülőpárnánk 33 centis, alig kisebb ennél.
A szótó iskola mai útmutatója azt kéri, hogy a gerinc alja a párna közepére kerüljön, így a párna fele a gyakorló mögött marad. A Los Angeles-i zen központ a párna elülső harmadát ajánlja. Ha valaki túl hátul ül, a párna pereme a combja hátsó oldalát nyomja, és a lába hamarabb elzsibbadhat.
A két térd és a párnán nyugvó ülőcsontok együtt háromlábú támaszt adnak, olyat, mint egy fényképezőgép állványa. Ehhez a térdnek le kell érnie a földre vagy az alátétre, különben a támasz egyik lába hiányzik.
Hajdinahéj, kapok és gyapjú a párnában
A mi meditációs párnáink többségében hajdinahéj van. Ez a hajdinaszem kemény külső héja, amely a hántoláskor leválik, és kedvelt párnatöltet. Koreában és Japánban sokan alszanak hajdinahéjjal töltött fejpárnán. A kis héjak elmozdulnak egymáson, ezért a párna felveszi a test formáját, mégis megtartja a magasságát, és megmozdítva halkan zizeg.
A legtöbb párnánk külső huzata cipzáras, a belső zsinórral nyílik, így a magasság héj kivételével vagy pótlásával állítható. Ilyen a szürke-sárga mintás hajdinahéjas párna, amelynek a mintája darabonként változik.
Gyapjúval töltött párna is akad. A kompakt utazópárna töltete újrahasznosított nepáli gyapjú. Mindössze 3,5 centi vastag és 770 grammos, így elfér egy hátizsákban. Nálunk a lapos zsámolypárnában és a négyzetes alátétekben hab van.
A kerek meditációs párnát Japánban később kapokkal is töltötték. A kapok japán neve, a panja, portugál jövevényszó. Az említett japán szótár 1631-ből idézi rá az első példát. A kapok a trópusi kapokfa terméséből nyert selymes szál, könnyű, és viaszos bevonata miatt sokáig ellenáll a víznek. Az amerikai haditengerészet már 1915-ben kapokkal kezdte tölteni a mentőmellényeit. A második világháborúban, amikor a japán hódítás elvágta a Holland Kelet-Indiából, a mai Indonéziából érkező szállítmányokat, más pelyheket próbáltak ki helyette. Köztük volt a gyékény bolyha is, annak a növénynek a pelyhe, amelyről a zafu a nevét kapta.
Milyen magas legyen a meditációs ülőpárna?
A jó magasságot ki kell próbálni. A cél, hogy mindkét térd leérjen a földre vagy az alátétre, és a csípő kicsit magasabban legyen a térdnél. Ha a térde a levegőben marad, üljön magasabbra. A kerek párnát élére fordítva meg lehet emelni, vagy összehajtott takarót lehet tenni alá. A hajdinahéjas párnáknál a töltet mennyisége szabályozza a magasságot.
A kerek zafu mellett van félhold alakú és négyszögletes párna, a henger inkább támasznak való. Néhány példa a meditációs párnák közül:
| Forma | Kinek, mire való | Példa |
|---|---|---|
| Kerek | A klasszikus zafuforma, törökülésben és burmai ülésben jól használható. | kék kerek ülőpárna, 33 × 17 cm |
| Félhold | Íve a combhoz simul, a keresztezett lábú ülésnél a combot is megtámasztja. | kék félhold párna, 37 × 17 × 13 cm |
| Magasabb (XL) | Annak, aki magasabb ülést szeret, vagy több helyet kíván a keresztezett lábaknak. | piros XL ülőpárna, 36 × 22 cm |
| Alacsonyabb | Rugalmasabb csípőhöz, ha a térd magától leér. | antracit, alacsonyabb ülőpárna, 33 × 12 cm |
| Négyszögletes | Széles, stabil ülés, a pihentető jógagyakorlatoknál támaszként szolgál. | lótuszmintás négyszögletes párna, kb. 38 × 28 × 13 cm |
Ha még csak ismerkedik az üléssel, kezdheti azzal, ami otthon van. A kiotói Mjósindzsi templom útmutatója azt tanácsolja, hogy akinek nincs zafuja, hajtson ketté egy közönséges párnát. Néhány próba után kiderül, milyen magasság esik jól a csípőjének és a térdének, és ennek ismeretében könnyebb formát és töltetet választani.
Törökülés, burmai ülés, szeiza: hogyan üljön rajta?
Dógen a teljes és a fél lótuszülést írta le. Ha egyik sem megy, nem kell erőltetni. A Los Angeles-i zen központ szerint az a lényeg, hogy olyan testhelyzetet találjon, amelyet meg tud tartani, és ha egy póz túlságosan fáj, keressen másikat. A meditációs párnán többféleképpen lehet ülni:
- Törökülés: a lábszárak keresztezik egymást, a lábfejek a szemközti térd alatt vannak. Ha a térd fent marad, emeljen a párna magasságán.
- Burmai ülés: egyik láb sem kerül a másikra, mindkét lábszár a földön fekszik, az egyik a másik előtt. A szótó iskola útmutatója annak ajánlja, aki se teljes, se fél lótuszülésben nem tud ülni, mert jó stabilitást ad.
- Fél lótuszülés: az egyik lábfej a szemközti combon nyugszik, a másik láb behajtva a comb alatt pihen.
- Lótuszülés: mindkét lábfej a szemközti combon nyugszik. Mindkét lótuszülésben szabad oldalt váltani.
- Térdelő ülés (szeiza): a gyakorló a sarkán, a két lába közé tett párnán vagy egy alacsony zsámolyon ül, a térde az alátéten nyugszik.
A zsámoly ülőlapjára lapos párnát lehet tenni. A fehér, életvirágmintás zsámolypárna habtöltésű, és a szokványos meditációs zsámolyok ülőlapjához készült.
Ha a földön ülés nem megy, a szék is jó. Ugyanúgy egyenesen kell ülni rajta, mint a párnán, hátradőlés nélkül, és ha kell, párna kerülhet az ülésre vagy a láb alá. A csípő itt is legyen kicsit magasabban a térdnél.
A jógahenger és Iyengar segédeszközei
Egy nagy szanszkrit szótár szerint a jógapatta a meditáló hátán és térdén átvetett kendő volt, egy pánt, amely egy helyben tartotta a felhúzott lábakat. Ilyen pántot az indiai Száncsí mintegy kétezer éves buddhista emlékművének domborművein látni.
A henger, angolul bolster, sűrűn töltött, hosszúkás párna. Meditációnál a térd vagy a medence alá tehető. A kék jógahenger, az orgonalila henger és a zsályazöld, lótuszmintás henger hajdinahéjjal töltött. A zsályazöld 2,3 kilogrammot nyom, ezt a súlyt a héj adja.
A modern jógában a segédeszközök elterjedése B. K. S. Iyengar indiai jógatanító nevéhez fűződik. Iyengar 1918-ban született, 1975-ben Punéban nyitotta meg intézetét, és ott halt meg 2014-ben. Az amerikai Iyengar-szövetség az eszközök megalkotását és használatát tartja egyik nagy hozzájárulásának a jógához. A szövetség szerint a téglával, a hevederrel, a takaróval és a székkel bármilyen korú és állapotú ember könnyebben veheti fel a testhelyzeteket. Iyengar egyik korai tanítványa volt Judith Lasater amerikai jógaoktató, aki sokat tett a pihentető, úgynevezett restoratív jóga népszerűségéért. Az ő eszközlistáján a takarók és a téglák mellett három kemény henger szerepel.
Mit jelent az OCS és a GOTS jelzés?
Sok párnánk leírásában két rövidítés szerepel, és nem ugyanazt jelentik. Az OCS (Organic Content Standard) azt igazolja, mennyi organikus alapanyag van a késztermékben, és ezt az alapanyagot a gyártás lépésein át nyomon követik. Az OCS 100 jelzésű termékben legalább 95 százalék a tanúsított organikus rost, az OCS Blended jelzésűben legalább 5 százalék.
A GOTS (Global Organic Textile Standard) többet kér. A feldolgozás egész láncára környezetvédelmi és társadalmi követelményeket is szab, a festékektől és vegyszerektől a szennyvíz kezeléséig. Az „organic” (organikus) jelzésű GOTS-termékben legalább 95, a „made with x% organic materials” (x százalékban organikus anyagokból) jelzésűben 70–94 százalék a tanúsított organikus rost. Az OCS tehát a rostot és annak útját igazolja, a GOTS a feldolgozást is.
A halványzöld, kerek ülőpárna leírása szerint a huzat OCS-tanúsított organikus pamutból készül. A fekete meditációs szőnyeghuzat anyaga GOTS-tanúsított bio pamut. A selyemhuzatos ülőpárna külső huzata tiszta selyem, a belső pamut. A halványzöld párna huzatát hideg vízben, kézzel érdemes mosni, a selyemhuzatot hideg vagy langyos vízben, szintén kézzel.
Bármelyik párnahuzatot mossa is, a töltött belső párnát előtte vegye ki.
Meditációs szőnyeg és alátét a párna alá
Dógen a Zazengiben vastag zanikut, vagyis ülőszőnyeget kér a párna alá, és régi példára hivatkozik:
„Nyomai vannak, hogy a régiek gyémánton ültek, vagy széles kősziklán. Ők mindannyian alulra vastag fűtakarót terítettek és arra telepedtek rá.”
— Dógen: Sóbógenzó, Zazengi (1243), Király Attila fordítása
A fordító jegyzetei szerint a gyémánt Sákjamuni Buddhára utal, a szikla pedig Si-tou Hszi-csien (japánul Szekitó Kiszen) kínai mesterre, aki egy sziklán ülve gyakorolt. A páli hagyomány szerint Buddhának egy fűvágó adott füvet az üléséhez. A fűtakaró mai utóda a négyzetes meditációs alátét, amelyen a térd és a boka puha, mégis stabil alapon nyugszik.
A mi alátétünk 65 × 65 × 5 centis. A holdfázismintás matrachuzat GOTS-tanúsított organikus pamutból készül, töltet nélkül érkezik, és belé a négyzet alakú szivacsbetét illik. A háromrészes, ómjeles szettben az alátét habtöltettel és egy hajdinahéjas párnával együtt érkezik. Az antracit szőnyeghuzat meditációs szőnyegre húzható, levehető és mosható, GOTS-tanúsított bio pamutból készül.
A meditációs szőnyegek között van egy 138 centis kerek szőnyeg kristály hangtálak elrendezéséhez, amelynek a peremén sorakozó hét jelre lehet állítani a hét tálat. A hátoldala csúszásmentes, a képen látható tálak nem tartozékai.
A szőnyegen se álljon a tál közvetlenül a szöveten. Ahogy a hangtálról korábban megírtuk, a törékeny kristálytál mindig gumigyűrűn vagy párnán álljon. A billegő tál ráadásul zörög. Ugyanott lépésről lépésre bemutattuk, hogyan szólaltassa meg a hangtálat. A türelemről öt régi szerzetesi tanmesét is olvashat nálunk, köztük azt, amelyben Csao-csou mester azt mondja az új tanítványnak, hogy mossa el a tálját.
Mire figyeljen?
„Mozogjon lassan, különösen, ha elzsibbadt a lába. Ne álljon fel hirtelen.”
— A szótó zen iskola útmutatója az ülő meditációhoz (saját fordítás)
- Zsibbadt láb: hosszabb ülés után a láb elzsibbadhat. Ilyenkor ne pattanjon fel, nyújtsa ki a lábát, várja meg, amíg visszatér az érzés, és csak azután álljon fel. Dógen ugyanabban az útmutatóban, amelyben a párnáról ír, azt is kéri, hogy az ülésből lassan, nyugodtan álljunk fel. A zsibbadás rendszerint néhány perc alatt elmúlik, ha megszűnik a nyomás. Ha gyakran visszatér, vagy sokáig tart, beszéljen az orvosával.
- Hajdinaallergia: aki hajdinára allergiás, annak a hajdinahéjas párna is gondot okozhat. Orvosi esetleírásokban hajdinahéjas fejpárnán alvó embereknél asztmát, csalánkiütést, szem- és orrtüneteket írtak le. Egy esetleírás szerzői úgy vélték, hogy a héjra tapadt kevés hajdinaliszt is elég lehet ahhoz, hogy valaki érzékennyé váljon. Ha allergiás, használat előtt kérdezze meg az orvosát.
- Kisgyerek: a héj apró, a kisgyerek a szájába veheti. Tartsa zárva a huzat cipzárját, és ha töltetet pótol, ne hagyja elöl a héjat. A brit balesetmegelőzési társaság (RoSPA) azt tanácsolja, hogy az apró tárgyak ne kerüljenek a kisgyerekek kezébe, mert a csecsemők és a totyogók a szájukba véve ismerkednek a tárgyakkal.
- Nedvesség: Dógen 1243-ban azt írta, hogy az ülés helye ne legyen huzatos vagy párás. Ha a párna megázott, egy-két napon belül szárítsa ki alaposan, mert a nedves anyagban penész telepedhet meg. Ha a töltet dohos szagú vagy penészes lett, cserélje ki, a hajdinahéj pótolható.
- Térd és csípő: ha a térde vagy a csípője fáj, ne erőltesse a keresztezett lábú ülést. Üljön inkább széken, és kérdezze meg orvosát vagy gyógytornászát.
Egyetlen mondat a párnáról
Csaknem nyolcszáz év alatt a meditációs párna töltete és formája sokat változott, a helye alig. A Fukanzazengiben Dógen egyetlen mondatot szánt a párnának, a többit magának az ülésnek. Talán ez a legjobb mérce egy párnához: az első percek után már nem kell gondolni rá.
További cikkek
- Sólámpa: honnan jön a só, miért izzad, és mit tud valójában?
- Vörösréz karkötő: a hatezer éves ékszer, amely nyomot hagy
- Rézkulacs és rézpohár: a víz, amely egy éjszakát a rézben tölt
- Vörösréz, sárgaréz, bronz: a réz három arca Ötzi baltájától a hangtálig
- B-E-St mikroáram terápiáról
- Új partnerünk: Miellgreen