· Puszta Richárd
1927-ben Eldridge R. Johnson, a Victor beszélőgépgyár alapítója, egy philadelphiai áruház régiségosztályán egy nagy kristálygömbre bukkant. Megkérdezte róla a Pennsylvaniai Egyetem múzeumának igazgatóját, George Byron Gordont, aki az 50 000 dolláros árat sokallta. Gordon még abban a hónapban váratlanul meghalt, és Johnson az ő emlékére alku nélkül megvette a gömböt a múzeumnak. Úgy hírlett, hogy Ce-hszi kínai anyacsászárné gyűjteményéből való.
1988 egyik éjszakáján, amikor a múzeum riasztórendszerét javították, a gömböt ellopták. A gömb japán ezüsttalapzata másnap előkerült egy híd mellől, maga a gömb nem. Három évvel később a múzeum egyik önkéntese egy használt holmikat árusító boltban meglátta a vele együtt elvitt kis bronz Ozirisz-szobrot. Az FBI egy közeli garázsig követte a nyomot, ahonnan a gömb a tulajdonos egyik ismerőséhez, egy boszorkányhoz került. Az ügynökök a nő hálószobájában találták meg, egy baseballsapkával letakarva, karcolás nélkül. A múzeum gyűjteménykezelője úgy tudja, hogy a nő korábban a dohányzóasztalon tartotta, de a besütő nap újra meg újra lyukat égetett a szőnyegébe.
A legenda nem állta ki a próbát, a kő igen. A múzeum ma azt írja, hogy semmi sem köti a gömböt az anyacsászárnéhoz, a gyűjteménykezelő pedig jól hangzó eladási mesének tartja. Az anyaga annál valódibb, természetes hegyikristály, nem üveg. Átmérője 25,4 centi, súlya 22 kiló, ezzel a világ negyedik legnagyobb kristálygolyója, és valószínűleg burmai kőből csiszolták Sanghajban. Egy gömbnél tehát két kérdést érdemes külön feltenni: mit mesélnek róla, és miből van. A jósgömb története az elsőre felel, vásárláskor a második számít.
Mi a különbség a kristálygömb és a jósgömb között?
Tárgyként semmi, a különbség a szerepükben van. A jósgömb a jövendőmondás hagyományos kelléke, amelybe a gömbnéző hosszan belenéz. A kristálygömb tágabb szó, ugyanaz a gömb lehet dísz, ajándék, levélnehezék vagy jósgömb, csiszolt változata pedig az ablakban szór szivárványt. A jövendőmondók sokféle fénylő felületbe néztek, tükörbe, vízbe, csiszolt kőbe. A kristálynézők leggyakrabban gömböt használtak.
A „kristály” szónak a magyarban is két jelentése van. Az ásványtanban a kristály szabályos rendben felépülő anyag, a hegyikristály például a kvarc színtelen, átlátszó változata. A köznyelvben csiszolt, csillogó üveget is jelent, ezt a nevet a 14. századi Velencében kapta először az üveg, mert a színtelen hegyikristályra hasonlított. Az üveg nagyrészt szilícium-dioxid, akárcsak a kvarc vagy a homok, csak az atomjai rendezetlenül dermedtek meg. Egy gömb neve ezért nem árulja el, hogy kőből vagy üvegből van, ezt a leírásában érdemes megkeresni.
Plinius orvosai és a napfényt gyűjtő kristálygolyó
Idősebb Plinius, a római természettudós, még biztosra vette, hogy a hegyikristály kemény fagyban megdermedt jég, ezért is nevezték a görögök krüsztallosznak, vagyis jégnek. Úgy vélte, hogy emiatt nem bírja a meleget, és csak hideg italhoz való. A Naturalis historia 37. könyvében egy másik tulajdonságát is leírta.
„Az orvosoknál azt találom, hogy szerintük a test kiégetendő részeit semmivel sem lehet hasznosabban kiégetni, mint a napsugaraknak szembefordított kristálygolyóval.”
— Idősebb Plinius: Naturalis historia, 37. könyv (saját fordítás)
A gömb valóban lencse, és a gyújtópontja egészen közel esik hozzá. Egy üveg- vagy kvarcgömb a napfényt a hátoldala mögött, nagyjából az átmérője ötödénél-negyedénél gyűjti össze, egy tízcentis gömb tehát mintegy két centire maga mögött. Ugyanez a lencsehatás fordítja meg a képet. A washingtoni Smithsonian múzeum nagy kvarcgömbjén át nézve a mögötte álló tárgyak fejjel lefelé látszanak.
Plinius orvosai szándékosan égettek a gömbbel, a londoni Romfordban 2014. február 22-én szándék nélkül történt ugyanez. Egy szombat délután a napsugarak áthaladtak egy hálószobában lévő kristálygömbön, meggyújtották a függönyt, és a tűz átterjedt az egész szobára. Az ott alvó férfit a füstjelző ébresztette, senki sem sérült meg. A tűzoltóság tűzvizsgálója szójátékkal figyelmeztetett: a jövőt nem lehet megjósolni, az ilyen tüzet viszont meg lehet előzni, ha az üvegdíszek, tükrök és palackok nem állnak napos ablakpárkányon.
Dee mutatóköve és a múzeum kis kristálygolyója
1581. december 22-én John Dee, I. Erzsébet angol királynő tudós tanácsadója, arra kérte látóját, Barnabas Sault, hogy nézzen bele a „nagy kristálygömbjébe”. Ez volt a mutatókő, vagyis az a csiszolt kő vagy gömb, amelyben a látó a jelenéseket kereste. Dee maga nem nézett bele, csak lejegyezte, amit a látó mondott. 1582-től Edward Kelley lett a látója, és Dee még abban az évben feljegyezte, hogy egy angyaltól új követ kapott. A prágai várban 1584. szeptember 3-án négyszemközt találkozott II. Rudolf császárral, aki magyar király is volt, és naplójába így jegyezte fel, mit mondott neki a kövéről.
„[Isten] szent angyalai […] olyan értékű követ hoztak nekem, hogy nincs a földön királyság, amely erejében vagy méltóságában fogható volna hozzá.”
— John Dee feljegyzése a II. Rudolfnál tett látogatásról, 1584 (saját fordítás)
1585 tavaszán az erdélyi fejedelemből lett lengyel király, Báthory István is fogadta Dee-t és Kelleyt. Dee leírása szerint a király a déli ablaknál ült, ahonnan az épülő új kertjére látott. Azt mondta, szívesen meghallgatta őket, és bár a próféták kora Krisztussal lezárult, nem kételkedik benne, hogy Isten ma is sokféleképpen feltárhat titkokat. Pártfogójuk mégsem lett.
A British Museum hat tárgyat őriz, amelyeket Dee nevéhez kötnek. Az egyik egy 18,4 centis, csiszolt azték obszidiántükör, amelynek vulkáni üvegét egy 2019-es vizsgálat a mexikói Pachuca környékére vezette vissza. A másik egy mindössze 5,2 centis kristálygolyó, amely Sir Hans Sloane gyűjteményével került a múzeumba 1753-ban. Sloane jegyzéke csak annyit ír róla, hogy „egy nagy kristálygolyó”. Dee nevét a múzeum nyilvántartása szerint később kapcsolták hozzá, és két kutató 2012-ben arra jutott, hogy a Dee-hez kötött tárgyak közvetlen kapcsolata vele nem bizonyított.
Jósgömb a szalonban és a vásárban
1852 nyarán Elizabeth Barrett Browning angol költőnő Londonban jósgömbös bemutatón vett részt, ahol Stanhope lord egy kristálygömbben „a nap szellemeit” mutatta be, hívők és kétkedők előtt. Levelében leírta, hogy a kétkedők élén Chorley úr főleg azon háborodott fel, hogy a háziasszony egy ebédre párosította a homársalátát és a nap szellemét, egy bizonyos Oremust. A költőnő a maga részéről nagy nyugalommal viselte az ebédet is, a szellemjelenséget is, és hozzátette, hogy szereti a csodásat. A gömbök divatba jöttek. Egy másik levelében arról számolt be, hogy egy londoni optikus gyártja és árulja őket, és nagy keresletről beszél, pedig drágák.
A század végén Andrew Lang skót író és mesegyűjtő kísérletsorozatban ültetett embereket gömb elé. Ő maga sosem látott benne semmit, alanyai közül mégis meglepően sokan láttak valamilyen képet. A 20. század elején a gömb a színpadra és a vásárokba is eljutott. Alexander, „a kristálylátó”, keleti köntösben, tollas turbánban lépett fel, a gömb volt a fő kelléke, és színpadi alakját ma a vásári jósgépekkel szokás összekötni.
George F. Kunz amerikai ásványtudós 1913-ban a korabeli kézikönyvekből azt jegyezte fel, hogy a kezdő legfeljebb öt percig nézze a gömböt, és ha a szeme könnyezni kezd, már túl sokáig nézte. A gömbnézés ma lehet elmélyülés, figyelemgyakorlat, néhány csendes perc a nap végén vagy egyszerű játék a fénnyel.
Üveg vagy kvarc: hogyan ismeri fel a valódi hegyikristályt?
Egy nagy, hibátlanul tiszta hegyikristály gömb ritkaság. A világ legnagyobb hibátlan kvarcgömbje a washingtoni múzeumé, és csak 32,7 centis, üvegből ellenben nagy, buborékmentes gömb is készül. Nálunk is így van: a kvarcgömbök és a hegyikristály gömbök 3–5 centisek, a nyolccentis és annál nagyobb átlátszó gömbök üvegből készülnek.
- Zárványok vagy buborékok: A természetes kvarcban gyakran látszanak finom fátylak, repedésszerű rajzolatok. Az üveget a gömbölyű gázbuborékok és az áramlási csíkok árulják el, a drágakővizsgálók is ezekről ismerik fel.
- Hűvösség: A kvarc öt-tízszer jobban vezeti a hőt, mint az optikai üveg, ezért kézbe véve hűvösebb. Ez segít, de nem bizonyít.
- Hajszálpróba: A kvarc kettőstörő, a fényt két, kissé eltérő úton vezeti. Ha egy nagyobb kvarcgömbön át egy hajszálat néz, és lassan forgatja a gömböt, bizonyos állásban a hajszál kettősnek látszhat, az üveg sosem kettőz. A hatás gyenge, a kristály tengelye mentén eltűnik, és ásványgyűjtők tapasztalata szerint hét-nyolc centinél kisebb gömbön, amilyenek a mi kvarcgömbjeink is, csak nagyon vékony vonallal látszik. A hiánya tehát nem bizonyítja, hogy üvegről van szó.
- Keménység: A kvarc a karcolási keménységet mérő tízfokú Mohs-skálán 7-es, keményebb az üvegnél, ezért megkarcolja. A gömbön ezt soha ne próbálja ki, mert a karc megmarad.
Az üveg sem mind egyforma. Ólomkristálynak uniós szabály szerint csak a legalább 24 százalék ólom-oxidot tartalmazó üveg nevezhető. Az ólomkristály szikrázóbb, de puhább a közönséges üvegnél. A „K9” jelölés nem ólomkristályt takar, hanem egy ólommentes kínai optikai üveget, amely a németországi Schott cég N-BK7 üvegének felel meg. A súly is árulkodó, mert ugyanez a szabály az ólomkristálynak köbcentiméterenként legalább 2,9 grammot ír elő. Egy tízcentis ólomkristály gömb így talp nélkül mérve legalább 1,52 kiló, egy ugyanakkora K9-gömb nagyjából 1,31.
Mekkora legyen a kristálygömb, mennyit nyom, és mire tegye?
A kristálygömbök súlya az átmérő köbével nő, a kétszer akkora gömb nyolcszor nehezebb. Az üveg köbcentiméterenként nagyjából 2,5 gramm, a kvarc 2,65.
- 3 centi: körülbelül 4 dekagramm, akkora, mint egy dió. Csiszolt változata ablakba akasztható, a sima, mint a háromcentis kristályüveg gömb, kis állványon áll vagy tenyérben forgatható.
- 5 centi: 16–17 dekagramm. A régi gömbnézők egy része ilyen tenyérnyi gömböt használt.
- 10 centi: üveggömbnél nagyjából 1,3, kvarcgömbnél 1,4 kiló.
- 15 centi: üvegből is 4,4 kiló, valamivel több, mint két kétliteres palack víz.
- 20 centi: egy üveggömb már több mint tíz kiló. Ilyen a húszcentis kristályüveg gömb, a legnagyobb kristálygömbünk. Csak erős, stabil felületre tegye.
Állvány és gömbtartó
Tartó nélkül a gömb a legkisebb lökésre is elgurul. A háromlábú tartó azért stabil, mert három pont mindig egy síkra esik, így a lábak nem billegnek. A natúr nyárfából készült háromlábú tartó kis és közepes méretben is kapható, ugyanilyet hangtálak alá is tesznek, hogy a tál szabadon rezeghessen.
Az aranyszínű fémtartó három kis lába megemeli a gömböt, így az nem ér a polchoz. Az életvirág mintával faragott tartó közepén lekerekített mélyedés fogja meg. A 4–5 centis gömbökhöz az átlátszó műanyag tartó a legdiszkrétebb, nagyjából 2 centi magas. A tartót a gömbhöz mérje, mert ha a gömb túl magasan ül, egy könyökkel is lesodorható, ha pedig túl mélyen, a tartó eltakarja.
Ásványgömbök: rózsakvarc, ametiszt, lápisz lazuli, szelenit
Mindegyik kőnek megvan a maga kényes pontja.
- Rózsakvarc és ametiszt: Mindkettő kvarc, 7-es keménységű. Az amerikai drágakőtani intézet, a GIA szerint egyes ametisztek színe hosszan tartó, erős fényben halványodhat, a rózsakvarc fényben és hőben általában stabil.
- Lápisz lazuli: Nem egyetlen ásvány, hanem kőzet. Kék színét a lazurit adja, fehér erezetét a kalcit, aranyló pöttyeit a pirit. 5–6-os keménységű, könnyebben karcolódik. Ebből őrölték az ultramarint, a reneszánsz festők kékjét, amely drágább volt az aranynál.
- Szelenit: Gipsz, 2-es keménységű, a köröm is megkarcolja, és vízben kissé oldódik. A szelenitgömbök selymes, rostos csillogása a rostos gipszé, amelyet az ásványtan szaténpátnak hív, szelenitnek pedig az átlátszó gipszkristályt nevezi.
Fa állványon érkezik az ötcentis rózsakvarc gömb, a négycentis ametisztgömb és a pirites pöttyös afganisztáni lápisz lazuli. A titánaurás ametisztgömb szivárványos csillogása a leírás szerint egy nagyon vékony fémrétegből jön, ezt a felületet ne súrolja. A nyolc kis kőgömbből álló naprendszeres szett köveit jelképesen párosították a bolygókhoz, ezt a leírása is kimondja. Az égitestekhez és a csillagjegyekhez kötött kőlistáknak nincs egyetlen, ősi változata, ahogy a Bak csillagjegy hagyománya kapcsán is kiderül.
Feng shui kristálygömb: szivárvány az ablakban
Az ablakba akasztott feng shui kristálygömb felületét sok kis sík lapra csiszolják, és minden lap egy-egy apró prizma. A különböző színű fény különböző mértékben törik meg rajtuk, így a fehér napfény szivárványszínekre bomlik. Isaac Newton 1666 elején besötétített szobájában egy háromszög alakú üvegprizmán át vetítette a napsugarat a szemközti falra. A Royal Societynek szánt, 1672-es levelében így emlékezett erre.
„Eleinte igen kellemes időtöltés volt nézni az élénk és erős színeket, amelyeket a prizma létrehozott.”
— Isaac Newton levele a Royal Societynek, 1672 (saját fordítás)
Aztán feltűnt neki valami. A színes folt hosszúkás lett, nem kerek, és ebből kiindulva jött rá, hogy a fehér fény különböző színű sugarak keveréke. Az ablakgömb ugyanezt mutatja meg kicsiben, napos délutánon apró szivárványfoltokat szór a falra, és ahogy a zsinórján forog, a foltok vándorolnak. Az ólomkristályból csiszolt gömbök jobban megtörik és színeire bontják a fényt, ezért a szivárványuk is élénkebb.
A kínai térrendezési hagyomány, a feng shui követői napfényes ablakba akasztják a csiszolt gömböt, hogy szétterítse a beáramló fényt. Magáról a feng shui szóról a szélcsengő kapcsán is írtunk. A lila ablakgömb lilás fényfoltokat vet a falra. A 20 centis kristályfüggő szivárványszínű pöttyöket szór, a csiszolt gömb mellett hét kis, színes kristály is lóg rajta. A háromcentis, átlátszó ablakgömb mindössze 40 gramm. A többi ablakdísz és napfogó is erre a fényjátékra épül. Az ablakgömb ott mutat a legszebben, ahol délután egy-két órán át egyenesen besüt a nap, mert a szivárványhoz közvetlen napsugár kell.
Mire figyeljen?
- Napfény: Átlátszó, sima gömb ne álljon napos ablakpárkányon, és ne legyen a közelében függöny, papír, fa vagy textil, amelyre a gömbön átsütő nap rávetülhet. 2025 januárjában Essexben egy ablakpárkányon álló díszüveggömb gyújtotta meg a függönyt, és a tűzoltók az alacsonyan járó téli nap erejére figyelmeztettek.
- Csiszolt ablakgömb: A tűzoltók tanácsa minden üveg- és kristálytárgyra szól. Úgy akassza fel, hogy ne érjen a függönyhöz, és ne legyen mellette papír.
- Súly és leesés: A nagy gömb tartón, vízszintes, stabil felületen álljon, ne a polc szélén, és kisgyerek, háziállat ne érje el.
- Kis gömbök: Kisgyerek kezébe ne kerüljenek, és a szettek apró kövei se. Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság a három év alatti gyerekek játékainál fulladásveszély miatt tiltja a 4,4 centis kerek nyíláson átférő golyókat.
- Hőváltozás: Forró vízbe, mosogatógépbe ne tegye, és a téli hidegből ne vigye egyenesen meleg helyre, mert a hirtelen hőváltozástól a kvarc megrepedhet.
- Szelenit: Vizet, nedves ruhát ne kapjon, mert a gipsz kissé oldódik. Puha, száraz ecsettel portalanítsa, ne dörzsölje.
- Zsinór: Az ablakba akasztott gömb zsinórját a napfény is öregíti, a restaurátorok szerint a selyem a fényre legérzékenyebb természetes szál. Évente nézze meg, és ha kifakult vagy foszlik, cserélje ki.
Tisztítás
Az üveg- és a kvarcgömböt langyos, enyhén szappanos vízzel, puha ruhával tisztítsa, aztán szöszmentes kendővel törölje szárazra. A poros gömböt ne dörzsölje szárazon, mert a por nagyrészt apró kvarcszemcsékből áll, és ezek az üveget megkarcolhatják. Ha a gömböt nem nézi, takarja le egy kendővel, így a nap nem süt bele, és por sem rakódik rá.
Egy gömb, amely fejjel lefelé mutatja a szobát
Kunz úgy tudta, hogy a japánoknak a hegyikristály gömb a tisztaság, a végtelen tér és a türelem jelképe volt. A türelem valószínűleg a csiszolók munkájából eredt, akik a nyers kristályt kis acélkalapáccsal pattintgatták gömbölyűre, aztán smirgli- és gránátporral, sok vízzel, folyton forgatva csiszolták simára. Aki leül egy ilyen gömb elé, először a saját szobáját látja benne, kicsiben és fejjel lefelé, aztán a fényt, ahogy egy darab kő vagy üveg megtöri.
További cikkek
- Szelenit és szelenitlámpa: mi ez a kő, és hogyan bánjon vele?
- Achát (agát): a sávos kő története, fajtái és a festett achát
- Tigrisszem: mitől csillog a kő, és honnan jön?
- Orgonit: mi ez, honnan ered, és mit tudunk róla valójában?
- Jadeit vagy nefrit? Mi a valódi jáde, és mi viseli csak a nevét
- Rúnák jelentése: a fába rótt betűktől a mai rúnakövekig