Mit talál itt
A Zöldségmagok családjának egyik legkedveltebb csoportja a babok és borsók kategóriája. Itt találja a karósbabok hosszú hüvelyű, magasra futó fajtáit, a bokorbabok kompakt, alacsony növésű változatait, a kifejtőbabok és étkezési szárazbabok kamrába valót, a lóbabot, a tűzbabot, valamint a gyöngybabot. A választékban szerepelnek zöld, sárga és tarka hüvelyű fajták, kerek és lapos hüvelyűek, korai és középérésű, sőt késői változatok is — így rövid és hosszú tenyészidőre, friss fogyasztásra és tárolásra egyaránt választhat magokat. Ön az ízesebb friss zöldbabtól a kamrába gyűjthető tarka szárazbabig minden főzési igényhez talál fajtát.
Miért válassza
A bab és a borsó a házikert egyik leghálásabb növénye: kevés gondozást igényel, a gyökerei a talajt nitrogénnel gazdagítják, és nagy hozamot ad kis területen is. Ön a magyar gondozású magokkal a hazai éghajlatra szelektált fajtákat kap, amelyek megbízhatóan beérnek a magyar nyár során. A 30–100 grammos kiszerelések egy átlagos házikert egy sorához-két sorához igazodnak, így nem marad sok megmaradt mag. A bab terméséből a friss zöldbab nyári vacsorára, a száraz bab pedig téli levesekhez és köretekhez ad alapanyagot — egyetlen sor sokféle ételt jelent.
Mire használhatja
A karósbabokat magas karóval, hálóval vagy kerítés mellé érdemes vetni — felfutnak 2–3 méter magasra, és a hüvelyeket álló testhelyzetben szedheti egész nyáron. A bokorbabok karó nélkül is megállnak, kis ágyásokba, sőt nagy cserépbe vagy magaságyásba is mehetnek. A kifejtőbabok és étkezési szárazbabok zöld hüvelyként és száraz babként is felhasználhatók: friss zöldbabként júliusban-augusztusban szedi, érett száraz babként ősszel a kamrába gyűjti. A lóbab egyik első tavaszi vetés, már február végén-március elején a földbe kerülhet, és májusban már szedhet. A tűzbab piros virágai pedig még a kerítést is díszítik, miközben hasznos termést hoznak.
Hogyan válasszon
Először döntse el, hogy magas vagy alacsony nővésű fajtát szeretne: a karósbab nagyobb hozamot ad, de karóra szorul, a bokorbab szabadon álló, kompakt. Ha frissen szeretné fogyasztani, válasszon zöldhüvelyű fajtát; ha kamrába gyűjt, akkor étkezési szárazbabot vagy kifejtőbabot vegyen. A hüvely színe is döntés kérdése: a sárga hüvelyű fajták kissé puhábbak, a zöldek ízesebbek, a tarkák pedig dísznek is szépek a kertben. A tenyészidő szerint a korai fajták 60–70 nap alatt érnek, a középérésűek 80–90 nap, a későiek 100+ nap — ha rövid az Ön idénye, a koraiakat válassza. A magméret a tasakon szereplő grammszámmal arányos: nagy magú fajtából kevesebb tő nő egy adagból.
Mire figyeljen
A bab és borsó hideget nem tűr: csak akkor vesse a magokat, amikor a talaj már átmelegedett, jellemzően áprilisban vagy májusban. A lóbab és a borsó a kivétel — ezek hidegtűrőbbek, már februárban-márciusban földbe kerülhetnek. A magokat 3–5 cm mélyen tegye a talajba, 30–40 cm sortávolsággal. A csírázás 7–10 napon belül megindul. Vetés után közvetlenül NE öntözze át a talajt, mert a duzzadó mag megrothadhat — várjon, amíg a kelés megkezdődik, és csak akkor locsoljon. A felfutó fajtáknak már a kelés első hetében biztosítson támasztékot. Ön a babot soha NE vesse ugyanarra a területre két év egymás után, mert a talajban felgyűlő betegségek a következő évi termést tönkretehetik.