Vízöntő csillagjegy: jellemzői, köve, csillagképe és a Vízöntő kora

Vízöntő csillagjegy: miért levegőjegy, ha vizet önt? Jellemzői, kövei, csillagképe, egy 4300 éves pecsét és a bolygó, amelyet egy orgonista talált meg.

Blog › Spiritualitás és hagyományok

· Puszta Richárd

Vízöntő csillagjegy: jellemzői, köve, csillagképe és a Vízöntő kora

A Vízöntő csillagjegy újkori uralkodó bolygóját egy orgonista fedezte fel. 1781. március 13-án, kedden este William Herschel, az angliai Bath ismert zenésze és orgonistája, a háza kertjében figyelte az eget. A távcsövét maga építette, a tükrét maga csiszolta, és 1779 óta rendszeresen végigpásztázta vele a csillagokat. A londoni Királyi Társaság elé került beszámolójában leírta, hogy aznap este tíz és tizenegy óra között a kis csillagokat vizsgálta, és észrevett egyet, amely „láthatóan nagyobbnak tűnt a többinél”.

Herschel üstökösnek gondolta, és annak jelentette be. A pályaszámítások mutatták meg, hogy a Szaturnuszon túl keringő bolygót talált, az elsőt, amelyet távcsővel fedeztek fel. III. György király tiszteletére György csillagának nevezte el, a német Johann Bode viszont az Uránusz nevet javasolta. Úgy érvelt, hogy ha a Szaturnusz a Jupiter apja, az új bolygó a Szaturnusz apjáról, Uranoszról, a görög égistenről kapja a nevét. Az új névre utolsóként a brit tengerészeti évkönyv tért át, 1850-ben.

A modern asztrológia később a Vízöntőhöz rendelte az Uránuszt, a régi gazda, a Szaturnusz mellé. A hagyomány tehát nem kőbe vésett, egy zenész kerti távcsöve is formált rajta. A vizet öntő alak viszont sokkal régebbi: több mint négyezer éve egy mezopotámiai isten vállából ömlött a víz, halakkal együtt.

Mettől meddig tart a Vízöntő csillagjegy?

Az állatöv tizenegyedik jegye a Bak és a Halak között áll. A naptárak január 20-a és február 18-a közé teszik a Vízöntőt, a pontos határ azonban évről évre néhány órát vándorol. Aki a határnapok környékén született, nézze meg a saját születési évét. A vándorlás okát a tizenkét csillagjegy dátumait és elemeit bemutató összefoglalónkban írtuk le.

A jegy és a csillagkép ma már nem fedi egymást. Január 20-a táján a Nap még a Bak csillagai előtt jár, a Vízöntő csillagkép elé csak február 16-a körül lép, és március 11–12-ig marad ott. Aki január végén vagy február első felében született, annak a születésnapján a Nap valójában a Bak csillagképben áll. A csúszást a földtengely lassú billegése okozza, erről a Vízöntő koránál lesz szó.

A Vízöntő uralkodó bolygója a régi hagyományban a Szaturnusz, a modern asztrológiában az Uránusz is. Szilárd jegy, mert a tél derekára esik. Ptolemaiosz úgy magyarázta, hogy ilyenkor érint minket legerősebben az évszak hidege, nem mintha zordabb volna az idő, hanem mert addigra már hetek óta benne élünk, és így jobban érezzük az erejét. Horatius római költő egyik szatírájában a szorgos hangya halomba hordja, amit csak a szájával elbír. Amint a Vízöntő „elszomorítja” az évet, a hangya ki sem bújik, hanem bölcsen abból él, amit előbb összegyűjtött.

Miért levegőjegy a Vízöntő, ha vizet önt?

Akadnak, akik a neve miatt vízjegynek gondolják, pedig a hagyomány szerint a Vízöntő eleme a levegő, az Ikrek és a Mérleg társaságában. A négy elem szabályos rendben követi egymást a jegyek körén (tűz, föld, levegő, víz), és a sorban tizenegyedik Vízöntőre a levegő jut. A víz a következő jegyé, a Halaké.

Ki önti a vizet a Vízöntő képén?

Babilonban a csillagképet „a Nagy” (más fordításban Óriás) néven ismerték, ahogy a horoszkópok történeténél említettük. A MUL.APIN nevű babiloni csillagászati gyűjtemény Ea csillagai között sorolja fel, és magával az istennel azonosítja, „Óriás, Ea” néven. Eáról a Bak csillagjegy kapcsán már írtunk, ő volt a bölcsesség és az édesvizek istene, akinek a kecskehal volt a jelképe.

A vizet ontó isten képe még ennél is régebbi. A British Museum őriz egy zöldkőből faragott pecséthengert, vagyis agyagba gördíthető kis kőhengert. Kr. e. 2300 körül készült Adda írnok számára, és rajta Ea vállából vízsugarak fakadnak, halak úsznak bennük. A Kr. e. 3. évezred pecsétjein többször feltűnik ez a kép, olykor egy mellhez szorított korsóból ömlik a víz. Edith Porada, a mezopotámiai pecsétek kutatója, a csillagkép előképét egy másik visszatérő alakban látta, a vizes korsót tartó meztelen hősben. A Nagy nevet az is magyarázhatja, hogy ez az alak ezeken a pecséteken feltűnően nagy. A kép csaknem kétezer évvel idősebb a tizenkét egyenlő jegyből álló állatövnél, amely a Kr. e. 5. században alakult ki Babilonban.

A görögök Hüdrokhoosznak, vízöntőnek hívták, a magyar név ezt a képet őrzi. A latin Aquarius inkább vízhordót jelent, Rómában a vízvezetékek felügyelőjét is így hívták. A régiek abban sem értettek egyet, kit ábrázol. A Hyginus nevéhez kötött római csillagmitológia úgy tudja, hogy sokan egy trójai királyfit láttak benne, Ganümédészt, akit Jupiter a szépsége miatt ragadott el a szüleitől, hogy az istenek szolgája legyen. Ovidius Átváltozásaiban Jupiter maga változik sassá, úgy ragadja el, és azóta is a fiú tölti a poharát, Junó akarata ellenére. Hyginusnál a Sas csillagkép az a madár, amely a fiút elragadta és Jupiterhez vitte, ezért látszik úgy, mintha a Vízöntő fölött repülne.

Hyginus még két szerzőt idéz. Hégésianax Deukaliónra gondolt, mert az ő uralkodása alatt annyi víz zúdult az égből, hogy özönvízről beszéltek. Eubulosz Kekropsz királyt látta benne, mert az ő idejében, mielőtt az emberek megismerték a bort, vízzel áldoztak az isteneknek. Hasonló vita kíséri a Nyilas íjászát, erről a Nyilas csillagjegyről szóló írás mesél.

Hol keresse a Vízöntő csillagképet az őszi égen?

Városi fényben a Vízöntő alig látszik, mert halvány csillagkép. Őszi estéken, sötét helyen érdemes keresni. Október közepén este fél tíz körül, november elején már este hét után jár a legmagasabban a déli égen, és ilyenkor már teljesen sötét van. Jellegzetes része a korsó, négy halvány csillag apró, Y alakú csoportja, amelyet kézi távcsővel könnyebb megtalálni.

Aratosz, a Kr. e. 3. századi görög költő, azt írja, hogy a Vízöntő alatt szétszórt halvány csillagokat együtt Víznek hívják. A víz a Déli Hal felé folyik, és Hyginus úgy írja le, mintha a hal a szájával fogná fel. A hal szájában egy magányos, fényes csillag ragyog, a Fomalhaut, amelynek arab neve a hal száját jelenti. Ptolemaiosz csillagkatalógusa a Vízöntő vizének végére is ezt a csillagot teszi. Budapestről legfeljebb 13 fokkal emelkedik a látóhatár fölé, kinyújtott karral alig több egy ökölnyinél, és november elején este nyolc óra táján jár a legmagasabban.

Ezt a vidéket az ismeretterjesztők olykor égi tengernek hívják, mert sok vizes csillagkép van errefelé, a Bak kecskehala, a Halak, a Déli Hal, a Cet és az Eridanusz folyó.

Ebben a csillagképben található az egyik legközelebbi planetáris köd, a Csiga-köd. Egy Naphoz hasonló csillag hozta létre, amely élete végén nem tudta megtartani a külső rétegeit, és lassan gázhéjakat vetett le magáról. A Gaia űrtávcső mérése alapján mintegy 650 fényévre van, szabad szemmel nem látszik. A planetáris köd nevet Herschel adta az ilyen ködöknek, mert kis távcsőben az Uránuszhoz hasonló korongnak látszottak, pedig a bolygókhoz semmi közük.

Május elején, hajnal előtt a Vízöntő felől hullócsillagok érkeznek, az Éta Aquaridák. A Halley-üstökös porából származnak, akárcsak az októberi Orionidák, és Magyarországról csak alacsonyan, a hajnali órákban látszanak.

Mikor jön el a Vízöntő kora?

A tavaszpont az a hely az égen, ahol a Nap a tavaszi napéjegyenlőség pillanatában áll. A földtengely billegése miatt lassan vándorol, és nagyjából 25 800 év alatt kerüli meg az állatövet, ezt a Baktérítő elcsúszásánál részletesen leírtuk. Ma a Halak csillagai között jár. Jean Meeus belga csillagász a csillagképek mai hivatalos határai alapján kiszámolta, hogy a tavaszpont Kr. e. 68-ban lépett át a Kosból a Halakba, és 2597-ben ér át a Vízöntőbe.

Az asztrológusok más-más évszámot mondanak. Nicholas Campion brit asztrológiatörténész gyűjtésében a javasolt kezdőévek 1447 és 3597 között szóródnak, a legtöbb javaslat a 20. századra esik. A kifejezést a Hair című musical tette világszerte ismertté, amelyet 1967 októberében mutattak be New Yorkban, és a Broadway-előadás az Aquarius című dallal kezdődött.

A Vízöntő csillagjegy jellemzői a hagyomány szerint

A mai horoszkópok Vízöntője független, eredeti és újító, barátságos és emberbarát, aki nehezen tűri a kényszert. Ugyanezek a leírások hűvösnek, távolságtartónak és különcnek mondják. A modern szerzők a jegy újító, lázadó oldalát gyakran az Uránusszal kötik össze.

A régi Vízöntő egészen más volt. Manilius, Augustus és Tiberius korának római költője, a csillagokról írt tankölteményében úgy tartja, hogy az ifjú Vízöntő a vízzel rokon mesterségeket adja a szülötteinek. Meglátják a föld alatti vizet, és a felszínre vezetik, szökőkutat, tavat és mesterséges folyót építenek, a messziről érkező patakot a házak fölé emelik. Ezer mesterség lakik e jegy alatt, írja, és mindet a víz kormányozza. A jegy szülötteiről így írt.

„Szelíd nép, kedves sarjak fakadnak e csillagból, a szívük nem fösvény, könnyen sodródnak veszteségbe, a vagyonuk se nem fogy el, se nem gyűlik halomba. Így ömlik a korsó.”

— Manilius: Astronomica, IV. 270–272 (saját fordítás latinból)

A születés napja és a jellem közötti kapcsolatot a vizsgálatok nem igazolták. A Bak csillagjegyről írt cikkünk két ismert kísérletet mutat be: az egyik az asztrológusokat tette próbára, a másik megmutatja, miért ismerünk mégis magunkra a rövid jellemrajzokban, például a reggeli Vízöntő-horoszkópban.

Melyik a Vízöntő köve?

Erre a jegyre két hónapkő jut. A január végén születetteké a gránát, a februáriaké az ametiszt. A hónapkövek mai amerikai listájának 1912-es alapjáról a Bak-cikkben írtunk. A csillagjegyekhez kötött kőlisták forrásonként eltérnek.

Az ametiszt neve görög, az amethüsztosz azt jelenti, hogy nem részeg. Úgy hitték, hogy a kő megóv a részegségtől. Plinius, a római természettudós, a Kr. u. 1. században több magyarázatot jegyzett fel a névre. Az egyik szerint a kő fénye a bor színéig közelít, de mielőtt „megízlelné”, ibolyába fordul. A mágusok magyarázatáról így írt.

„A mágusok üres beszéde azt ígéri, hogy [ezek a kövek] ellenállnak a részegségnek, és innen kapták a nevüket.”

— Plinius: Naturalis historia, XXXVII. 124 (saját fordítás latinból)

A mágusok, vagyis az ókori Irán papjai, még többet ígértek. Ha a Nap és a Hold nevét belevésik, és pávián szőrével meg fecsketollal a nyakba akasztják, a kő szerintük a mérgek ellen véd. Azt is ígérték, hogy segít annak, aki a király elé járul, és egy hozzá mondott imával elhárítja a jégesőt és a sáskákat. Plinius mindezt ugyanabba a mondatba, a mágusok üres ígéretei közé sorolta.

Az egyiptomiak már jóval korábban, a Középbirodalom idején, mintegy négyezer éve bányászták az ametisztet Asszuántól 30–40 kilométerre délkeletre, a sivatagi Vádi el-Hudiban. Az egyik külszíni fejtés csaknem száz méter hosszú. Kate Liszka, az ott dolgozó régészcsoport vezetője, úgy látja, hogy a fáraók ékszert készíttettek belőle az előkelőknek és a hercegnőknek.

A lila színt a kvarcba épült parányi vasszennyeződés adja, amelyet a környező kőzetek természetes sugárzása alakít át. A chevron ametiszt marokkövön a lila ametiszt fehér tejkvarccal váltakozik, a sávok V alakú mintát rajzolnak. A kő a leírása szerint Afrikából érkezik. Hevítve az ametisztből sárga citrin lesz, erről és a kő áráról a Skorpió csillagjegy köveinél olvashat.

Kézbe vagy zsebbe való a nagyjából 1–2,5 centis, csiszolt ametiszt marokkő. A 108 gyöngyből fűzött ametiszt mala, vagyis imafüzér, Indiából jön, akárcsak az ezüstözött foglalatú klasszikus ametiszt medál. Csuklóra a rugalmas szálra fűzött ametiszt karkötő való, a többi darabot az ametiszt termékeink között gyűjtöttük össze. Az amerikai drágakőtani intézet, a GIA, elég keménynek és szívósnak tartja az ametisztet ahhoz, hogy bármilyen ékszerben viselni lehessen, de a karcolástól óvni kell.

A gránát, a januári Vízöntők köve

A gránát nem egyetlen ásvány, hanem rokon ásványok csoportja, ide tartozik egyebek közt az almandin, a pirop, a spessartin és a grosszulár. A csoport tagjai szinte minden színben előfordulnak. A GIA egy egyiptomi sírból előkerült vörös gránátgyöngy nyakláncot említ, amely több mint ötezer éves.

A pirop neve görögül tűzszeműt jelent. Csehországi lelőhelyeit 1500 körül fedezték fel, és a cseh gránátékszerek a 19. század második felében, Viktória brit királynő korában voltak a legdivatosabbak. A vörös gránát karkötő apró gyöngyeit rugalmas szálra fűzték, így kapocs nélkül fel- és levehető. Aki a két hónapkövet együtt viselné, annak a hétféle ásvánnyal díszített, mágnesezett réz karkötő való, amelyen a gránát és az ametiszt mellett karneol, citrin, peridot, jolit és lápisz lazuli sorakozik. A mágnes miatt ennél a karkötőnél olvassa el a lenti figyelmeztetést.

Ajándék Vízöntő jegyűeknek

A jegy nevét viselő darabokat a Vízöntő-válogatásban gyűjtöttük össze. A Vízöntő-gyertya viaszába kristályokat ágyaztak, és egy hozzá illő kristályos karkötővel együtt érkezik. Természetes viaszkeverékből készült, 8,8 centiméter magas. A tízmilliliteres Vízöntő-illatolaj szintetikus illatolaj, diffúzorba és olajégőbe való. Az illatát a leírása fekete ribizlivel és mandarinnal kezdi, levendulával, piros bogyóval és rózsával folytatja, szantálfával és borostyánnal zárja. A Vízöntő-fürdőtabletta nyolccentis kocka, a tizenkét jegyből álló sorozat darabja, és vízálló meglepetést rejt.

A februári születésnaposoknak kézenfekvő ajándék a hónapkő. Az ametiszt fürdőbomba feloldódás közben egy állítható, ametisztgyöngyös karkötőt ad ki magából. Falra a kézzel nyomtatott, Indiából érkező pamut falidísz való, 78 × 112 centiméteren mind a tizenkét jeggyel.

Ha a megajándékozott a határnapok egyikén született, előbb nézze meg a születési évét, nehogy egy Bak kapjon Vízöntő-gyertyát.

Mire figyeljen?

A Hal, amely Ea csillagai előtt jár

A MUL.APIN nevű babiloni gyűjteményt a kutatók többsége Kr. e. 1000 körülre keltezi. Ea csillagainak sorát benne a Hal nyitja, „amely Ea csillagai előtt jár”, és közvetlenül utána következik a Nagy, a mi Vízöntőnk. A kutatók a Halat a mai Déli Hallal, pontosabban a Fomalhaut környékével azonosítják. A vizet öntő óriás és a hal tehát mintegy háromezer éve egymás mellett állt egy csillaglistán, jóval azelőtt, hogy Hyginus leírta, hogyan fogja fel a hal a szájával a vizet. A Fomalhautot egy tiszta novemberi estén Budapestről is megtalálja, alacsonyan, délen, a Vízöntő alatt.

További cikkek

Vízöntő csillagjegy: jellemzői, köve és csillagképe